Vámospércs város

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Hajdú-Bihar megye
Kistérség: Hajdúhadházi kistérség
Lakosság: 5477 fő
Terület: 58.2 km²
Népsűrűség: 94,11 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 52

Fekvése

Debrecenből keleti irányban 20 km-re, a 48-as úton közelíthető meg. A település a környező kistérség, a Ligetalja közlekedési csomópontja. Áthalad rajta a Debrecen – Nagykároly (Carei) vasútvonal, melynek kihasználtsága jelenleg csekély, de az élénkülő magyar-román gazdasági kapcsolatok miatt szerepe növekedhet.

Története

Vámospércs régóta lakott település. Először a Váradi Püspökség, 1291-1294 között keletkezett tizedjegyzékében fordult elő "Bélpérch" néven, mint a Guthkeledek irtvány birtoka. Ezt követően folyamatosan lakott település, így 1992-ben joggal ünnepelhették a helybeliek lakóhelyük 700 éves jubileumát. Az oklevelek szerint már 1338 előtt vámszedő hely, s ezért ezt követően az írott források már "Vámospercsh" néven említik. Kiváltságát Mátyás király is megerősítette.

1605. fontos dátum a település életében, hiszen ebben az évben Bocskai István Korponai Kiváltságlevelében a Vámospércsen lévő részbirtokát ugyancsak hajdúkatonáinak adományozta, s mintegy 108 család kapott itt telket. Mezőváros-i kiváltságát többször is megerősítették. Gyakran tartották itt a Hajdúkerület közgyűléseit.

1850-ben II. osztályú járásbíróság székhelye lett, s a múlt század hetvenes éveiben elérte a vasút is, melynek jelentősége az egykori ország-területen nagyobb volt.

Az 1876. XXXIII. tc. intézkedett a Hajdú-kerület megszüntetéséről, illetve Hajdú vármegye megszervezéséről, ami Vámospércs esetében azzal járt, hogy 270 éves hajdúvárosi múltja ellenére rendezett tanácsú városból nagyközséggé kellett átalakulnia.

Az I. világháború után bekövetkező területi változások miatt az országon belül periférikus helyzetbe került, ami a település hanyatlását okozta. A II. világháború után sem javult a helyzete, lakossága folyamatosan elvándorolt.

Az utóbbi egy-két évtizedben azonban biztató jelek mutatkoztak, s a nagyközség ma központi szerepet játszik a Ligetalja életében.

Ennek tudatában 1997-ben a település vezetői előterjesztették várossá nyilvánítási kérelmüket, hogy az egykori hajdúvárosok közül utolsóként visszaszerezzék városi státuszukat.

A városi címet 2001-ben kapták meg.

Testvérvárosok

Érmihályfalva, Románia

Koronowo, Lengyelország

Szilágynagyfalu, Románia

Következő községek

További községek